A „Juunanshin Egyesület” (továbbiakban: Egyesület) a következőkben állapítja meg kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát:

1. Általános rendelkezések

1.1. Az Egyesület neve: Juunanshin Egyesület
Rövidített neve: Juunanshin Egyesület
Székhelye: 1172 Budapest X. utca 34.

1.2. Az Egyesület működése Magyarország területére terjed ki.

1.3. Az Egyesület önkormányzati elven működő érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.

1.4. Az Egyesület olyan társadalmi szervezet, amely az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a Polgári Törvénykönyv és a sportról szóló 2004. évi I. törvény szabályai szerint sportegyesületi jelleggel működik, és amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

Az Egyesület sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül.

Az Egyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével - megfelelően alkalmazni kell a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait.

Az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell fordítani.

2. Az Egyesület célja

Az Egyesület célja: a kendo (hagyományos japán kardvívás), az iaido (hagyományos japán kardkirántás gyakorlása), jodo (hagyományos japán botvívás) japán harcművészeti irányzatok szakosztályokon belüli gyakorlása, meghonosítása, széleskörű megismertetése, irántuk az érdeklődés felkeltése, elméleti és gyakorlati oktatása, hagyományainak, kultúrájának, az ehhez kapcsolódó szokásoknak az ápolása. Versenyek, edzőtáborok, szemináriumok, bemutatók szervezése, lebonyolítása, a klub versenyzőinek versenyeztetése, a szakosztályok munkájának segítése, támogatása, összehangolása. Tagjainak rendszeres és magas szintű edzési és versenyzési lehetőség biztosítása.

Az Egyesületnek célja továbbá, hogy tagjainak - különös tekintettel az ifjúságra - testi, szellemi, erkölcsi, közösségi életre nevelését elősegítse, fejlessze. A közös edzéseken keresztül tagjait egészséges életmódra, udvariasságra, a szabadidő kulturált eltöltésére nevelje, hogy tagjai a magyar társadalom hasznos és tevékeny tagjai legyenek. Továbbá az Egyesület célja a magyar és a japán nép közötti kulturális kapcsolatok ápolása, új kapcsolatok keresése, a két ország hagyományainak ápolása és megismertetése.

Az Egyesület vállalja, hogy a működési területén található települések lakosainak sportolási lehetőségeit magas szakmai színvonalú sportegyesület keretében segíti. Az Egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.

3. Egyesületi tagság keletkezése, megszűnése

3.1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az alapszabályt aláírja és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.

3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes - vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni.

3.3. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével, törlésével vagy kizárással.
A kilépést írásban kell közölni az Egyesület képviselőjével. A tag törléséről külön határozatot kell hozni.
A tagot törlik az Egyesület névsorából, amennyiben ismételt felhívás ellenére tagdíjhátralékát nem rendezi és egy évnél nagyobb tagdíjelmaradása van.
A közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel (összes tag 2/3-ának egyetértő szavazatával) meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét. A határozatot indokolni kell, a védekezés lehetőségét a kizárási eljárásba biztosítani kell a tag részére és az átvételt igazolható módon megküldött határozatban tájékoztatni kell a tagot a jogorvoslat lehetőségéről. A törvénysértő határozatot bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja.

A tagsági viszony megszűnésével a befizetett tagdíj nem követelhető vissza.

4. A tagok jogai és kötelezettségei

4.1. Valamennyi tag joga, hogy részt vegyen az Egyesület tevékenységében és rendezvényein; éljen tanácskozási, véleménynyilvánítási és javaslattételi jogával; tájékoztatást kérjen az Egyesület tevékenységéről.

4.2. Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.

4.3. Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, megtartani a Közgyűlés határozatait, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében, a közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében. Az egyesület tagjának kötelessége az alapszabály betartása.

4.4. Az Egyesület pártoló tagja a közgyűlésen részt vehet, tanácskozási joggal rendelkezik, de nem szavazhat, tisztségre nem választható és nem választhat, tagdíjat nem kell fizetnie. A pártoló tag kötelessége az alapszabály betartása és a vállalt támogatás megfizetése.

5. Az Egyesület szervei: közgyűlés és elnökség

A Közgyűlés

5.1. Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet.
A közgyűlést az Elnök hívja össze. A közgyűlésre minden tagot a napirend átvételt igazolható közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése (amely történhet postai úton levélben, faxon, e-mailben és a meghívó közvetlen átadásával) és a közgyűlés napja között legalább 8 nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - a cél megjelölésével - igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja, illetve ha azt a bíróság elrendeli.
A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok 50%-a + egy fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, amennyiben erre a körülményre a meghívóban a tagok figyelmét felhívták. A megismételt közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően nyolc napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.
A Közgyűlés nyilvános.

5.2. A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) titkos szavazással választja meg. A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető írja alá és két tag hitelesíti. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az egyes javaslatok, illetve az arra tett észrevételek lényegét, továbbá a döntés tartalmát. A Közgyűlés határozatairól azok sorszáma alapján külön nyilvántartást kell vezetni. E nyilvántartásban fel kell tüntetni a határozat meghozatalának időpontját, annak tartalmát és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

A Közgyűlés határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

5.3. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály jóváhagyása és módosítása, az egyesület fő céljainak, feladatainak meghatározása, a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása, döntés a tagsági díjak mértékéről, az éves beszámoló elfogadása, a közhasznúsági jelentés elfogadása, az évi költségvetés megállapítása és az Egyesület más társadalmi szervezettel való egyesülésének, szétválásának, átalakulásának illetőleg feloszlásának a kimondása. Az alapszabály módosításához, tag kizárásához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges.

5.4. A Közgyűlés az éves beszámolót minősített, 2/3-os szótöbbséggel fogadja el.

Az Elnökség

5.5. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe. Az Elnökség tagjai az Elnök, a gazdasági vezető és a titkár. Az Elnökség szükség szerint, de legalább évente egyszer összeül. Az ülést az Elnök hívja össze a napirend közlésével úgy, hogy a meghívók elküldése (amely történhet postai úton levélben, faxon, e-mailben és a meghívó közvetlen átadásával) és az ülés napja között legalább nyolc nap időköznek kell lennie. Az ülés határozatképes, ha mindhárom elnökségi tag jelen van. Az Elnökség a határozatait egyhangúan, nyílt szavazással hozza. Az Elnökségi ülés nyilvános.

5.6. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az Elnök írja alá és a titkár hitelesíti. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az egyes javaslatok, illetve az arra tett észrevételek lényegét, továbbá a döntés tartalmát. Az Elnökség határozatairól azok sorszáma alapján külön nyilvántartást kell vezetni. E nyilvántartásban fel kell tüntetni a határozat meghozatalának időpontját, annak tartalmát és hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát.

5.7. A Elnökség határozatának meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

6. Az Egyesület tisztségviselői

6.1. Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által választott Elnök látja el. Az Elnök munkáját segíti az ugyancsak közgyűlés által megválasztott titkár és gazdasági vezető. A közgyűlés a tisztségviselőket 5 évre választja.

Az Elnök az Egyesület megszűntét követő két évig más szervezet tisztségviselője nem lehet, ha az Egyesület az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

Az Elnök jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a közgyűlés ill. tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni.

6.2. Az Elnök jogai és kötelességei:
- a Közgyűlés és az Elnökség összehívása,
- a tagság pénzéről a kezelők elszámoltatása,
- a kiadások számláit ellenőrzése,
- megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez,
- harmadik személyekkel való szerződések megkötése,
- az Egyesület képviselete.

6.3. A titkár jogai és kötelességei:
-összehangolja az Egyesület tevékenységét;
-összehangolja az Elnökség munkáját;
-szervezi a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtását;
-előkészíti az Elnökség üléseit;
-helyettesíti az elnököt az elnök megbízásából ill. akadályoztatása esetén;
-tájékoztatja a hírközlő szerveket az Egyesület tevékenységéről;
-gondoskodik a elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a határozatok -nyilvántartásáról és végrehajtásáról;
-gondoskodik az Egyesület nyilvántartásának vezetéséről, és az irattár kezeléséről;
-figyelemmel kíséri az Egyesülettel kapcsolatos jogszabályokat ill. egyéb szabályokat; A titkár tevékenységéről az Egyesület Elnökségének számol be.

6.4. A gazdasági vezető jogai és kötelességei:
- az Egyesület pénzállományának kezelése,
- a számlák kezelése és nyilvántartása,
- a pénztárkönyv vezetése,
- a számlák hitelességének ellenőrzése.

6.5. Összeférhetetlenségi szabályok

A tisztségviselők az Egyesülettel nem állhatnak munkaviszonyban, vagy egyéb díjazással járó jogviszonyban.

A tisztségviselők nem hozhatnak olyan döntést, intézkedést, amelynek alapján saját maguk vagy közeli hozzátartozójuk [Ptk. 685. § b) pont], élettársuk (a továbbiakban együtt: hozzátartozó)
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

6.6. Az Egyesület valamennyi irata nyilvános, abba az egyesület székhelyén előzetes időpont egyeztetést követően bárki betekinthet, az iratbetekintés során kizárólag a személyiségi jogokra és az adatvédelemre lehet figyelemmel lenni.

Az Elnök a Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az érintettekkel írásban, átvételt igazolható módon, a döntés megszületésétől számított nyolc napon belül közli.

Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a gazdasági vezető kezeli. Az Elnök jogosult akár a tagok közül, akár kívülálló személyt pénztárosi teendők ellátásával megbízni. A pénztáros részére díjazás állapítható meg.

6.7. Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, az elnök rendkívüli közgyűlést köteles összehívni és minimum 3 - maximum 5 főből álló Felügyelő Bizottságot választani.

7. Az Egyesület képviselete

Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan, a titkár és a gazdasági vezető együtt jogosultak. Az Egyesület számlája felett az elnök a gazdasági vezetővel vagy a titkárral, illetve a gazdasági vezető a titkárral együttesen jogosultak rendelkezni.

8. Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

8.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés, adományok, támogatások és egyéb forrásból származó pénzeszközök az Egyesület vagyonát képezik. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

8.2. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban - fenntartási,- ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel. A tagdíj összege a 2009. naptári évben évi 2.000,-Ft azaz kétezer forint.

8.3. Az Egyesület éves költségvetési terv alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig felelnek. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

8.4. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

8.5. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodás során elért eredmény nem osztható fel, azt a 2. pontban meghatározott tevékenységre kell fordítani. Az Egyesület a gazdálkodó tevékenysége során köteles betartani a vonatkozó jogszabályokat. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytathat.

9. Vegyes rendelkezések

9.1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

9.2. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselői és önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat a választásokon.

9.3. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. rendelkezései az irányadók.

9.4. A módosított alapszabályt az Egyesület 2009. március 20. napján összehívott közgyűlésén fogadta el.

Kelt, Budapesten, 2009. március hó 20. napján